Valamikor 2022 októberében, két izzasztó szaunaszeánsz között azon töprengtem, hogy népszerű kirakós játékok / társasjátékok milyen egyszerű mechanizmusokon alapulnak. Illetve, egyszerű mechanizmusok okos kombinációival lehet-e új logikai játékokat kifejleszteni. Pihentem a szauna-pihenőben, néztem az apró mozaikcsempék szabályos négyzethálóját, és gondolkodtam egy új partyjátékon.
Senkinek nem kell bemutatni sem a térbeli összerakós 3D puzzle jellegű játékokat, sem az egyensúly megtartását célzó torony építő játékokat. Mi legyen a mechanizmusa egy olyan játéknak, amiben egyszerű 3D-s faelemek puzzle szerűen szilárdan kapcsolódnak össze, de az építmény magasságának növelésével folyamatosan veszít az építmény a stabilitásából. Egy olyan fajátékon gondolkodtam, ahol az építőelemek változatossága kellő komplexitást ad a játéknak ahhoz, hogy ne csak a kézügyesség határozza meg, hogy ki lesz sikeres a játékban.
Lehessen és kelljen pár lépést előre tervezni, lehessen stratégiát alkalmazni, de a bármikor leborulni képes torony izgalmát ne vegyük ki a játékból.
Stratégia, logikus gondolkodás, térlátás, kézügyesség és egy kis szerencse egyaránt kelljen a játékhoz!
Gondolkodtam valami alakzáron (mint ami a LEGO kockákat is összetartja), a súrlódáson (az is egyfajta alakzár, egyébként), kicsi mágneseken, tapadókorongokon...de aznap már nem jutottam előrébb.
Másnap reggel viszont arra ébredtem, hogy megszületett a megoldás!
Ha 3 dimenzióban gondolkodunk, akkor hajlamosak vagyunk a minket körülvevő világ vízszintes és függőleges síkok által meghatározott rendjében gondolkodni. A függőleges síkok (falak, szegélyek) oldalról határolnak, a vízszintes síkokra pedig lehet pakolni (asztal, polc, padló). Így építkezünk, így gondolkodunk, így működnek a toronyépítő játékok.
Miközben, ha megdöntjük ezeket a síkokat, akkor stabil, ferde falak által határolt fészkek jönnek létre, amik alján stabilan fekszik bármi, ami kitölti a sarkot. Vagy kisebb annál. Vagy nagyobb, de a tömegközéppontja a falak felső élén belül van.
Valami megszületett.
A fejemben máris valamiféle térbeli poliomínók (egyforma kockákból összerakható térbeli alakzatok) jelentek meg, amik 3 egymásra merőleges síkból képzett sarokban kapaszkodnak egymásba. És nőnek túl a falakon, mindaddig, amik az építmény szimmetriája egyensúlyt biztosít a növekedésnek. Nyilván, ha valamelyik irányba az építmény túlterebélyesedik, akkor az építmény is instabillá válik.
Nem tudtam, hogy van-e ilyen fajáték, vagy hogy mennyire lenne izgalmas egy ilyen party játékkal játszani. Úgyhogy csináltam egyet.
Még aznap.
