Melyik a legjobb társasjáték?

Amelyikkel épp játszotok és örömötöket lelitek a játékban! 

A társasjátékozás, mint szabadidős tevékenység, a reneszánszát éli. Csak az idei évben több mint 5000 új társasjáték jelenik meg. Nincs olyan téma, műfaj,  játékmechanizmus, vagy kategória, amiben ne lenne izgalmas címek tömkelege elérhető. 

Ha társasjátékot választotok, akkor az első és legfontosabb kérdés, hogy kik fogtok játszani vele?

A játékok komplexitása önmagában meghatározza, hogy kiknek szólhat, kik fogják örömmel újra és újra levenni a polcról. 

A SUPERA egy mindenkinek szóló, egyszerű party játék, vagy családi játék. A Board Game Bin nagyon szemléletes hatos skálája alapján, mi valahová az első és a második szint közé lőnénk be a nehézségi fokát.

E szerint a skála szerint, az első szint, azaz a bárki által játszható játékok jellemzői a következők:

• Életkortól függetlenül játszható
• Szabálykönyvre nincs szükség
• Olyan egyszerű, hogy csak felkapod és játszod
• Minimális számú komponenst tartalmaz
• 5-30 perc közötti játékidő jellemzi
• Party játékok, gyerekbarát játékok, családi játékok kategóriája

A második szinten már szükség van egy egyszerű szabálykönyvre.

Ezért sorolnánk inkább ide a SUPERA-t, tudva, hogy a szabályleírás úgyis el fog kallódni, mert egyszeri elolvasást követően már semmi szükség nem lesz rá. De a három fa küzdelmének történetéről nem mondanánk le!

A SUPERA az a sokszor újrajátszható családi játék, amiben a legkisebbek és a legidősebbek is örömüket fogják lelni!

Igazából, abban hiszünk, hogy egy olyan játékot sikerült megalkotni, ami egy asztalhoz ülteti játszani a generációkat. Kipróbáltuk, rácsodálkoztunk és örültünk neki nagyon, hogy a kis gyerekek, a kis kamaszok, a kamaszok, a fiatal felnőttek és az ő szüleik és nagyszüleik is újra és újra elmerültek a játék izgalmában.

Függetlenül attól, hogy milyen komplexitású játékokkal játszanak vagy épp nem játszanak egyébként.

Azt láttuk, hogy a fenti skála szerinti 6-os játékokat kedvelő igazi hardcore gamerek is ugyanolyan lelkesedéssel törekedtek arra, hogy a fájuk alkotóelemei az ég felé nyúljanak, mint a társasjáték világával eddig csak elvétve találkozó legidősebb generáció, vagy az ő unokáik, dédunokáik.

Nézzük meg alaposabban, hogy melyik célcsoport miért fogja maradéktalanul örömét lelni a játékban!

Kezdjük a legkisebbekkel!

Nincsenek kártyalapok, nincsen játékmező. Semmit nem kell elolvasni, felírni, összeadni, kivonni. A legelemibb alapismeretekre sincs szükség, így a SUPERA már nagyobb óvodás kortól játszható!

A kézügyességet, térlátást, finom motorikus képességet, logikai gondolkodást kitűnően fejlesztő játékról van szó, amelyekben a gyerekek megtapasztalják a döntés szabadságát, a döntéseik következményének súlyát, a szerencse szerepét és a siker-, vagy épp a kudarc ízét. Ha csapatban játszátok, akkor együtt kell működni a csapattárssal. Szükség lesz némi fegyelemre, türelemre, óvatosságra, az építmény leborulásakor pedig garantált a nevetés és a meglepetés!

A nagyobb gyerekek és a kiskamaszok a versengés, az építés, az egyre magasabbra jutás izgalmát fogják igazán szeretni. Fejlődnek, ügyesednek közben, ami azt jelenti, hogy egyre magasabb, stabilabb építményeket fognak létrehozni, illetve logikus lépésekkel már meg is nehezítik az ellenfeleik dolgát. Kihasználják az apró kezeik ügyességét a felnőttekkel szemben, bátrabbak, kockázatvállalóbbak így gyakran kerülnek előnybe az idősebb játékosokkal szemben.

Számukra a SUPERA egy építőjáték izgalmát is hordozza, ezért örömmel szakadnak el a képernyőtől és ülnek a nagyobbak közé, vagy épp játszanak a kisebb testvéreikkel!

A kamaszok azt élik meg, hogy egyenrangú partnereik a felnőtteknek ebben a játékban. Nincs szükség tárgyi tudásra, szerteágazó tapasztalatokra, hatalmas stratégiaalkotásra, de próbára van téve az ügyességük, térlátásuk, pár lépésre előre kell gondolkodniuk a sikerhez, miközben 3 dimenziós elemekkel, a valós térben és időben vannak jelen, nem pedig egy virtuális világban virtuális barátok között. Megnyílnak, kapcsolódnak és élvezik azt a társaságot, ami egyébként néha olyan idegen számukra.

A fiatal felnőttek egy igazi party-játékot kapnak a kezükbe. Sok nevetéssel, az építmény emelkedésével fokozódó izgalommal és a leborulásával járó meglepetéssel, ami lesz akinek sikert, lesz akinek kudarcot jelent. Kiváló bevezetője a játék valami komolyabb társasjáték élvezetének, de olyat is meséltek már nekünk, hogy egy társaság buli előtti melegítésre használta, vagy épp az alkohol hatása a kézügyesség és megfontoltság vonatkozásában témájú tudományos megfigyelés alapvetéseinek igazolása céljából került a játék az asztalra. 

A játék egyik legnagyobb erénye, hogy ugyanezek a fiatal felnőttek, ugyanezzel a játékkal fiatalabb testvéreikkel, gyerekeikkel és szüleikkel, nagyszüleikkel is ugyanolyan boldogan játszanak.

Mindennek eredményeképpen mi, szülők, nagyszülők, dédszülők pedig a fiatalabb generációhoz történő kapcsolódás élményét éljük meg. Nem vagyunk terhelve a bonyolult szabályokkal, elvont és absztrakt történetekkel, nem kell emlékezni pontokra és karakterekre, nem kell cserélgetni az olvasó szemüveget és a távolba látót és még az se baj, ha kicsit remeg a kezünk, hiszen két kézzel is megfoghatjuk az építményt.

Legyetek akár kicsik, akár nagyok, akár fiatalok, vagy idősebbek, érjen az égig a fátok, mert az erdőt és a világot csak a legmagasabb fa uralhatja!